Dear Visitor! Our English website is under construction.
Dear Visitor! Our English website is under construction.
A Tudástár egy később fejlesztésre kerülő speciális adatbázis, amely Ferenczi Sándor és a Budapesti iskola tagjainak életével, tevékenységével, szakmai munkásságával, utóéletükkel és emlékezetükkel foglalkozó adatokat, dokumentumokat, bibliográfiákat, visszaemlékezéseket, hang- és képanyagot tartalmaz.
1873. július 7-én, Miskolcon született. A többnyelvű családban beszéltek magyarul, németül, jiddisül és lengyelül. Sándor maga is kétnyelvű volt (magyar és német), később megtanult angolul és franciául. Nyolcadik gyerekként született a liberális zsidó értelmiségi családba, ahol 10 testvérével együtt nevelkedett. Apja a magyarsághoz való asszimiláció kifejeződéseként 1879-ben magyarosította a család nevét Ferenczire.
A budapesti iskola szűkebb értelmében közös szakmai személetet tükröző pszichoanalitikusok csoportját jelenti. E szellemi közösség középponti figurája, a magyarországi és a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom facilitátora Ferenczi Sándor volt. Nevéhez fűződik a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület/International Psychoanalytic Society (IPA) létrehozása 1910-ben, a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület megalapítása 1913-ban, és az International Journal of Psychoanalysis (1920) elindítása. A Budapesti Iskola tagjai még a kettős emigrációs hullám előtt (1919-1923) és (1938-1941) számos elméleti és terápiás területen úttörő kezdeményezéseket dolgoztak ki, amelyek később tovább fejlődtek és megtermékenyítően hatottak a modern pszichoanalízisre. E területek között szerepel: (1) az anya-csecsemő korai tárgykapcsolat felismerése, a (2) a pszichoanalitikus pszichoszomatika, (3) a terapeuta-páciens interperszonális, egymásra reflektáló kapcsolati modelljének, az áttételi-viszontáttételi dinamika egységének megvilágítása, (4) paradigma váltás a trauma elméletben, és a (5) pszichoanalitikus antropológia megteremtése.
A budapesti iskola jellemzője Ferenczi személyéhez köthetően és azon túlmutatóan interdiszciplináris kapcsolatrendszeréből is fakad ahogyan az irodalom, a művészetek és a társadalomtudományok képviselőin keresztül csatlakozott a századelő magyarországi modernizációs folyamataihoz. Az avangard értelmiségi körök által teremtett „befogadói” légkör kedvezett a pszichoanalízis kulturális beágyazottságának és ennek jelei Magyarországon mutatkoztak meg először. A Nyugat nemzedékének jeles képviselői közöttük Babits, Ignotus, Karinthy, Kosztolányi, Márai majd Füst Milán, József Attila hamar csatlakoztak Ignotus szavait kölcsönözve az „új embernézet”-hez, ahogyan a festő Berény Róbert is.
A budapesti iskola tagjai a kikényszerített emigrációkon keresztül vitték magukkal az újító kezdeményezéseket, amelyek magjai más kontinensen, más országokban szökkentek szárba. Tudománytörténeti szempontból olyan nemzetközileg is kiemelkedő analitikusok vannak közöttük, mint Alexander Ferenc, Bak Róbert, Bálint Mihály, Bálint Alice, Bendedek Teréz, Gyömrői Edit, Hermann Imre, Hollós István, Lóránd Sándor, Margaret Mahler, Radó Sándor, Spitz René Árpád, vagy Róheim Géza.
A budapesti pszichoanalitikus iskola szűkebb csoportjának tagjai:
A folyóiratot a Ferenczi Sándor Egyesület alapította 1989-ben. A lap neve Ferenczi klasszikus művére, s egyben az őstenger, az anyaméh, a forrás, a kezdet szimbolikájára utal. Létrehozása független folyóiratként publikációs lehetőséget teremtett a pszichoanalízis, a kultúra és a társadalom összefüggéseit vizsgáló gondolatok számára, nemzetközi szinten is lépést tartva a társadalomtudományok, a pszichoanalízis, a pszichoterápia korszerű kérdésfeltevéseivel.
Első számát 1990-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó adta ki, 1991-1995 között pedig a T-Twins kiadónál jelent meg, 1995-től kiadója a Thalassa Alapítvány. A folyóirat felelős szerkesztője (később a szerkesztőbizottság elnöke ) Erős Ferenc. A Thalassa-t az Arcanum Adatbázis Kft. digitalizálta.
A THALASSA 1990-2010 KÖZÖTT MEGJELENT SZÁMAI ÉS ÍRÁSAI
KERESÉS A FOLYÓIRAT ÖSSZES SZÁMÁBAN
1990. 1. - Pszichoanalízis és társadalom
1991. 1. - Ferenczi Sándor életműve
1991. 2. - Pszichoanalízis és hermeneutika
1992. 1. - Pszichoanalízis és politika
1992. 2. - Róheim Géza
1993. 1. - Nyelv, fikció, megismerés
1993. 2. - Jacques Lacan munkássága
1994. 1-2. - Holocaust
1995. 1-2. - Posztmodern; művészet; tömeg és hatalom
1996. 1. - Feminizmus
1996. 2. - Szondi─Ferenczi
1996. 3. - Feminizmus, nemek, identitás
1997. 1. - Pszichoanalízis és posztmodern
1997. 2-3. - Magyar pszichoanalitikusok Franciaországban; a pszichoanalízis kelet-európai története
1998. 1. - Szelf-fejlődés és pszichopatológia
1998. 2-3. - Vágy és titok
1999. 1. - Trauma és viszontáttétel
1999. 2-3. - Tízéves a Thalassa
2000. 1. - Pszichoanalitikusok a Pikler-módszerről
2000. 2-3. - Meghasadt múlt és jelen ─ pszichoanalízis Kelet-Európában
2001. 1. - Kötődés, személyiségzavar
2001. 2-3. - A pszichoanalitikus diskurzus
2002. 1-2. - Az ismeretlen Hollós István
2003. 1. - Életrajzi utazás
2003. 2-3. - Alkotás és kötődés
2004. 1. - Városok, határok, kapcsolatok I.
2004. 2. - Városok, határok, kapcsolatok II.
2004. 3. - A vizuális művészetek és a pszichoanalízis
2005. 1. - Szexualitás és szubjektum
2005. 2-3. - József Attila ─ hatások és párhuzamok
2006. 1. - Freud 150 éve a páciensek szemével
2006. 2-3. - Pszichoanalízis és társadalomkritika. Lust Iván emlékére
2007. 1. - „Vad” pszichoanalízis
2007. 2-3. - Kristevai utazás
2008. 1. - George Devereux emlékezete
2008. 2. - Sándor Ferenczi─Ernest Jones: Briefe – Letters - Levelek
2008. 3. - Destrukció és keletkezés
2008. 4. - A vágy talánya
2009. 1. - Idealizálás és hárítás között
2009. 2. - Túl az óFerenczián
2009. 3. - Ferenczi Sándorról, Feldmann Sándorról, Hodiniről
2009. 4. - Pszichoanalízis Magyarországon, 1918-1919
2010. 1. - Filmművészet és pszichoanalízis
2010. 2. - Bálint Mihály emlékezete
2010. 3. - Bálint Mihály egykor és ma
2010. 4. - Szexuális orientációk
Az egyesület megalakulásától kezdődően gyűjti a magyar pszichoanalízis múltjához, történetéhez kapcsolódó dokumentumokat, kéziratokat, leveleket, hagyatékokat. A többezer folioból, több mint tízezer oldalnyi dokumentumból álló gyűjtemények darabjaiból az évek során felépült az egyesület Archívuma.