Művészet és Pszichoanalízis 2025–2026

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Művészet és pszichoanalízis a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata, 2025–2026-ban is folytatódik. Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Károlyi-palota (1053 Budapest. V. Károlyi u. 16.), A belépés ingyenes. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

A huszonnegyedik évad programja

2025. szeptember 19. 18:00
„Mindenütt ott van, de otthon sehol sincs”
– El Kazovszkij pszichobiográfiája.
CSIZMADIA RÁHEL pszichológus, kutató (Budapest)

Ajánló:
Utazás megérkezés nélkül. Körben forgás, nyughatatlan, kérlelhetetlen ismétlés. El Kazovszkij “vándorállata” viszonyokat rögzít. Nem illik sehova sem. (Egyetlen egyszer mégis.) Ünnepel, lebont. De vajon tart valamerre?
Az előadás során együtt indulunk el Kazovszkij kanyargós ösvényein. A pszichobiográfia eszközeivel próbálunk közelebb férkőzni azokhoz a jelenségekhez, amelyek kísértik a művek körül keringők képzeletét.

2025. október 17. 18:00
FRIED ISTVÁN irodalomtörténész (Budapest)
A lélekidomár – Márai Sándor és a pszichoanalízis
Közreműködik: CSIBY GERGELY színművész

2025. november 21. 18:00
PÓCZA-VÉGER PETRA pszichológus (Szeged)
“Vércseppek a szemfenéken”
– Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül
című művének
daseinanalitikus szempontú elemzése
Közreműködik: SIPOS ÁRON színművész

Az előadás kísérlet arra, hogy a daseinanalízis metódusát, emberképét, és a fenoméneket (úgy, mint például szabad-lét, halál felé tartó lét, testbeliség, időbeliség, hangoltság etc.) bemutassa Karinthy Frigyes művén keresztül. Az elbeszélésben számos fenomén kifejezetten hangsúlyosan mutatkozik meg, ahogy az író visszaemlékszik a betegsége tüneteinek megjelenésére, azok fokozódására, egészen a műtét részletes leírásáig. A halál felé tartó lét és a testbeliség előtérbe kerülése kéz a kézben jár Karinthy elbeszélésében, így ezek az előadásban is kiemelt szerepet fognak kapni. Emellett fontos kiemelni, hogy a daseinanalízis elsősorban az álmokkal való pszichoterápiás munkát alkalmazza a páciensek autentikus létmódjának megsegítésére (és az álmokban megmutatkozó fenoméneket keresi). A műben a műtét utáni álom leírásra került, ezt megpróbáljuk daseinalaitikusan megérteni.
A daseinanalízisben használt Shuldangst kifejezés hangsúlyosan kíséri a visszaemlékezést, ez a fogalom szó szerinti fordításban bűnszorongást jelent, ami a daseinanalízisben arra utal, hogy valaki önmagának tartozik (adósság önmagának, mint bűn), és ebből adódóan jelenik meg a szorongása. Karinthy nagyon jól megfogalmazza talán ezt a mindnyájunk számára ismerős érzést: ,,Most valami más van, magammal kell valamit megbeszélni, sürgősen és nekem ehhez semmi kedvem. … Csak őszinte legyen – ordíts hát fel végre, kiabálj, üvölts, te félni is gyáva!”

https://youtu.be/za1uAn1nJlQ?si=JbESLsI0SnXLe2eT

2026. január 16. 18:00
CSÖNGE TAMÁS filmesztéta, kultúrakutató (Pécs)
Gliccsek és hátsó szobák: szorongás és nosztalgia a digitális térben.

Képzeljünk el egy hatalmas, sivár irodaházszerű labirintust sárga falakkal, zümmögő neonlámpákkal és ablak nélküli folyosókkal – egy olyan liminális teret, amely mintha a mindennapi valóságon kívül létezne, mégis kísértetiesen emlékeztet arra. Ezek a „hátsó szobák”, a digitális kor városi legendája, amely online fórumokon jelent meg, és gyorsan komplex, közösségi mítosszá vált. Első megjelenése óta számos, virálisan terjedő kulturális alkotást inspirált: zavarba ejtő képeket, YouTube-rövidfilmeket, független és mainstream videojátékokat, sőt, egy hamarosan megjelenő egész estés found footage horrorfilmet is. Az előadás olyan kérdésekre keresi a választ, minthogy: Milyen pszichológiai és szociológiai minták alakítják közös reakcióinkat az ilyen „nem-terekre”? Miért hasonlítják megjelenését sokan a számítógépes gliccsekhez, vagyis pillanatnyi rendszerhibákhoz? És hogyan váltak a hátsó szobák egy jellegzetes esztétikai kategóriává, amely ötvözi a retro vizuális kultúrát a kortárs digitális folklórral?

2026. február 20. 18:00
FÜLÖP MÁRTA szociálpszichológus (Budapest)
Versengés és traumatizáció anya és lány kapcsolatokban
Amy Tan A Mennyei örömök klubja című regényében
Közreműködik: KOVÁCS VANDA színművész

A „Mennyei örömök klubja” boldogságot ígérő címe éles ellentétben áll a négy anya és lányaik életútját feltáró történetek érzelmi és kapcsolati valóságával. A kibontakozó, komplex emberi kapcsolatokat és dinamikákat ábrázoló narratívák drámaian tükrözik a történelem viharai során átélt traumák továbbélését a következő generációban, a kivándorlás-bevándorlás ambivalenciáit, a saját kultúra és az új kultúra összeegyeztetésének a nehézségeit, a Kínában nevelkedett anyák és Amerikában nevelt lányaik kommunikációs zavarait. A bemutatott anya-lánya kapcsolatok az elvárások, megfelelések és meg-nem felelések és a szeretet hálójában vergődő embereket ábrázolnak.

Hogyan lehet túlélni a traumákat? Lehet-e mindezek ellenére hiteles életet élni? Lehet-e növekedni?

Fülöp Márta szociálpszichológus előadása ezeket a kérdéseket tárgyalja.

2026. március 6. 18:00
SZÉCHENYI ÁGNES irodalomtörténész
NARANCSIK GABRIELLA pszichológus (Budapest):
Sárközi Márta ismeretlen Jung-fordítása.
Közreműködik: FENYŐ ERVIN színművész

Az előadás bemutatja Sárközi Mártát, egy igen jelentős alkotókat adó magyar-zsidó értelmiségi dinasztia egy tagját, folyóirat-szerkesztőt, mecénást, műfordítót. Remekül zongorázott, rajzolt és leginkább a becsületes emberi jóság képviselője volt a Rákosi- és a Kádár-korban. Apja Molnár Ferenc volt, anyja Vészi Margit, első férje a szociáldemokrata újságíró, Horváth Zoltán, a második Sárközi György, a Faust első részének, a József és testvérei első felének fordítója, a népi írók Válasz című folyóiratának szerkesztője. Olyan emberek néztek fel rá, mint Illyés Gyula, Bibó István, Ferenczy Béni.
Az 50-es évek végén – amikor az mint tiltott anyag, csak becsempészve jutott az országba – Domokos Mátyással lefordították C. G. Jung: A szinkronicitás mint az akauzális összefüggések alapelve és W. Pauli: Az archetipikus képzetek befolyása Kepler természettudományos elméleteinek kialakulására címeket viselő kettős tanulmányát (1952). A kézirat a legutóbbi időkig csak Domokos Mátyás családja számára volt ismert, most azonban szeretnénk a nagyobb nyilvánosság elé bocsátani. Ennek első lépése, hogy a Művészet és pszichoanalízis sorozatában bemutatjuk a szerzők kapcsolatát, a fordítókat, és ismertetjük, amit a szövegről első közelítésben tudni érdemes.

2026. március 20. 18:00
A vetített Freud: díványtól a nagyvászonig
– kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők:
BOKOR LÁSZLÓ – pszichoanalitikus (Budapest)
DRAGON ZOLTÁN – filmkritikus (Budapest)
A beszélgetést vezeti: MIKLÓS BARBARA pszichológus (Budapest)

Freud személye napjainkban is megmozgatja az emberek fantáziáját, és a pszichoanalitikus terápiás technikát is intenzív érdeklődés kíséri. Kerekasztal-beszélgetésünkben a filmművészet és a pszichoanalízis nézőpontjából tekintünk a témára, keresve a választ arra, hogy milyen módokon lehetséges Freudot mint embert és pszichoterápiás módszerét a filmvásznon megjeleníteni. Vajon maga Freud hogyan értékelte volna a filmalkotásokat, amelyek róla szólnak? És vajon a korabeli és a mai pszichoanalitikus gyakorlat filmeken keresztül ábrázolva segíthet-e valamit megérteni önmagunkból?

2026. április 10. 18:00
NYERGES KATALIN pszichoanalitikus (Budapest)
Thomas Mann A kiválasztott – mint a pszichoanalízis metaforája
Közreműködik:FENYŐ ERVIN színművész (Budapest)

2026. május 15. 18:00
BÓKAY ANTAL irodalomtörténész (Pécs)
Test-költészet-pszichoanalízis – József Attila terápiás kalandjai
Közreműködik: P. PETŐCZ ANDRÁS színművész (Budapest)

Az előadó ajánlója:

A Reménytelenül című terápiás film nyomán nem hagyott nyugton a gondolat, hogy a film
igazát követve nem szükségszerű-e József Attila kései költészetét önanalitikus, terápiás
küzdelemként megérteni. A pszichoanalitikus terápia egy különös vallomásos önmegértés,
ahol az analizált és az analitikus egyaránt szubjektív értelmeket, igazakat vagy éppen
nagyszerű hamisságokat talál. Az ilyen terápia valahol költészet, az én, az identitás poétikai
megalkotása vagy éppen e létteremtés kudarca. Ha egy nagy költő lép analízisbe, könnyen
lehet, hogy versei a terápiás önmegértés folytatásai lesznek, kísérletek énjének a terápiás
beszédhez képest más módon, képi és hangi szinten történő létrehozására. 1936-1937-ben
(igazából már 1934 után) József Attila költészete ilyen analitikus beszédként olvasható.
Minden benne van, a regresszió a traumás gyermekkorba, az anya és apa ütközetek, a
gyötrő hiányok és a legvégén az öngyilkosság értelme is. Több szintjét szeretném bemutatni
ennek a tragikus történetnek, idézem a személyesbe forduló tiszta elméleti beszédet a
Neurotikus spekulációkban, az analitikus ülés asszociációinak kiáradását a Szabad
ötletekben és elsősorban, legteljesebben a versekben, a Szép Szó 1936-37-es számaiban
közzétett önanalitikus poézis példáiban.

2026. május 29. 18:00 – ELMARAD
EGRI PETRA divatkutató és design szakember (Pécs)
Önteremtés textilnyelven
– A Szegény Párák című film kosztümjeinek pszichoanalitikus olvasatai

A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti:
TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész

Mindenkit szeretettel várunk!
http://ferenczisandor.hu/
http://jatarsasag.hu
https://pim.hu/