Művészet és pszichoanalízis 2024–2025

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata a Károlyi-palotában (1053 Budapest. V. Károlyi u. 16.) Az események pénteki napokon vannak, 18:00 órától kezdődnek.

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

2024–2025-ben is folytatódik a
Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság
és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata
a Károlyi-palotában (1053 Budapest. V. Károlyi u. 16.)
Az események pénteki napokon vannak, 18:00 órától kezdődnek.

A huszonharmadik évad programja

2024. szeptember 20.
FORGÁCS PÉTER képkészítő (Budapest)
Epizódok M. F. tanár úr életéből
– vetítés és beszélgetés

2024. október 4.
BAUER ANDREA operaénekes–hangterapeuta (Budapest)
Végzet és komponálás –
Miért éppen akkor halt meg Puccini, amikor a Turandot Liú-áriáját írta?
Zongorán kísér: GÁRDOS ÉVA zongoraművész

Ajánló: A Turandot operát Nizami Gandzsavi (Nizamuddin Abu Muhammad ibn Juszuf) perzsa költő szerelmes költeménye ihlette, melyet Carlo Gozzi olasz dráma- és meseíró is feldolgozott.
Az opera ősbemutatóján Toscanini karmester, a Liu halálaután a következő szavak kíséretében tette le a pálcát: „Itt halt meg a maestro”…
A bemutatón Toscanini, Liu halála után a következő szavak kíséretében tette le a karmesteri pálcát: „Itt halt meg a maestro”…
Turandot hercegnő generációkon átívelő átokból eredő tudattalan traumaszorongását aktiválja. Vérszomjas és jéghideg szívvel fejezi le kérőit, miközben a dinasztia fenntartása lenne a fontos. Elgondolkodtat minket, hogy milyen trauma érhette a hercegnőt, amiért ilyen kegyetlenül bánt a férfinemmel? Milyen elfojtások mentén jelenik meg a szerelem az operában, hogyan mutatkozik meg az ösztönszféra működése az egyén és a kultúra vagy Isten képében? Hiszen Turandot látszólag érzéketlen, de valójában másra sem vágyik, mint Kalaf herceg közeledésére. További falat húz maga köré egy rejtvény átkával melyre, a – szintén hercegbe szerelmes – szolgálólány Liú felelhetne, aki inkább saját halálával menti meg a férfit, mint hogy elárulja őt. Halálát követően Puccini a feláldoztatás pillanatában hosszas betegség után gégerákban meghal.

Elhangzó zenedarabok:
Puccini :
Madama Butterfly :

Un bel di vedremo
Anchora un passo or via

La Boheme :
Si mi chiamano Mimi

Turandot :

Signore ascolta
To che di gel sei cinta

2024. november 8.
RIDEG BÉLA MÁRK finnugrista irodalmár (Budapest)
A szovjet múlt nosztalgiája Leelo Tungal A gyermek elvtárs
című (önéletrajzi) regénytrilógiájában
Közreműködik: LUKÁCS ILONA

2024. december 6.
DRAGON ZOLTÁN vizuális kultúra kutató (Budapest)
A rasszon túl: az identitás kérdései Moshin Hamid Az utolsó fehér ember című regényében
Közreműködik: DRAGON-TÚRY MELINDA, a kötet szerkesztője

2025. január 17.
HÁMOR ÉVA családterapeuta (Budapest)
A „véletlen” szerepe Robert Capa életében es halálában
Közel Capához című dokumentumfilm vetítése
és együtt gondolkodás

Érdemes a plakáton lévő két szempárba belenézni – mintha nem ugyanazt az embert látnánk.
Az egyiken Bandi, a másikon Bob. Véletlen?
Ahogy egyik barátja J. Steinbeck fogalmazott: – Capa szorosan magára gombolt új személyisége alól mindig kicsit kilógott az eredeti.
De vajon melyik az eredeti?
Capa rövid élete, haditudósítói munkája minden szempontból különleges volt. Extremitásokkal, fizikai es lelki megterhelésekkel, traumákkal átszőtt.
Vajon személyes története, veszélykereső életmódja mennyire volt véletlenszerű, vagy előre megjósolható?
Ennyi értelmetlen halál és az elszenvedett traumák hatása hogyan befolyásolja az élni akarást, a saját élet jelentőségét? – Hámor Éva

2025. február 21.
BOKOR LÁSZLÓ pszichoanalitikus (Budapest)
Volt-e Oidipusznak Ödipusz-komplexusa?

Az előadó ajánlója:

Vajon gondolkodhatunk-e apagyilkos ösztönökben Oidipusz esetében? Oidipusz saját maga mondja, hogy “ „…kéthegyű fokosával fejtetőn ütött. / De aránytalan válaszban lett része…”

És vajon gondolkodhatunk-e inceszt ösztönökben Oidipusz esetében? Bár valóban feleségül vette anyját, de vajon miért erotizálódott a gyermeki kötődés?

Az előadás segítségével kereshetjük a válaszokat Oedipusz kapcsolati, valamint általánosságban a családon belüli konfliktusok új perspektívájába helyezésén keresztül. Ennek során az emberi kötődés mozgatóira a görög mitológia keretében és az evolúciós, valamint etológiai beágyazottságán keresztül tekintünk.

Az előadás következtetése szerint az, amit Ödipusz-komplexusként számon tartunk nem más, mint az, ami a civilizáció létrejöttének és fennmaradásának alapját alkotja.

2025. március 21.
STANDEISKY ÉVA történész (Budapest)
Lázadás és önmegvalósítás. Kassák Lajos istenképe
Közreműködik: ŐZE ÁRON színművész (Budapest)

Az előadó ajánlója:

Kassák Lajos istenképe a lét felfoghatatlanságán, a természet emberfölötti hatalmán, az élet tiszteletén alapszik. Gondolatvilágában ötvöződik az evilágiság és a nyugtalanító-megnyugtató transzcendenciaérzet, ami egyszerre értelmezhető élethitnek és a teremtett művei megmaradásában bízó alkotáshitnek. A gyermek Kassák katolikus hitét készen kapta a családjától és az iskolától, amelyet akkor hagyott el, amikor fellázadt a rákényszerített életforma ellen. A mozgalmi-közéleti, valamint az alkotói lét szétválásával világfelfogásában egységesültek a szocializmus és a keresztényiség alapértékei. A beléívódott vallási képzetek és érzetek – immár múltnyomokként – éppen úgy beépültek avantgárd időszakának műveibe, mint a pályája nagyobb részét kitevő későbbi évtizedeinek alkotásaiba. Az előadás e fentebb jelzett alakulások lélektani indítékát és az alkotásbeli megjelenését vizsgálja. Kassáknak az önmegvalósítás stációit magába foglaló istenképe leginkább költeményeiből ismerhető meg, amelyek közül számos elhangzik az estén.

2025. április 11. – Figyelem: 17:00 órai kezdet ! Regisztráciköteles!- TELT HÁZ

Művészet és pszichoanalízis – extra
Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)

Nagyon fáj – József Attila pszichoanalízisben.
Kerekasztal-beszélgetés a Reménytelenül c. film kapcsán

Résztvevők:
BÓKAY ANTAL – irodalomtörténész
BORGOS ANNA- pszichológus
NYERGES KATALIN – pszichoanalitikus
RÓZSA GÁBOR – filmrendező, producer
TVERDOTA GYÖRGY – irodalomtörténész
A beszélgetést vezeti: TAKÁCS MÓNIKA- irodalomtörténész

Regisztráció- LEZÁRULT: https://forms.gle/phrmNgfa6xqGry837

! A film az eseményen nem kerül levetítésre! – Megnézhető moziban: április 11-én a Bem Moziban 18:00-tól: JEGY

József Attila a magyar pszichoanalízis egyik leghíresebb páciense volt. De vajon mennyire ismerjük pszichoanalitikus terápiájának a szereplőit, részleteit? Kik voltak József Attila analitikusai? Ki volt az a Gyömrői Edit, aki „gyermekké tette” a költőt, és akire az „Elvonta puszta kénye végett / kívül-belől / menekülő élő elől / a legutolsó menedéket” fájdalmas vádja zúdult? Hogyan nézett ki ebben a korban a pszichoanalitikus terápia, mennyiben volt más, mint a mai gyakorlat? Milyen szerepe volt József Attila életében, gondolkodásában és költészetében a pszichoanalízisnek? Milyen szövegeket hozott létre a költő pszichoanalitikus kezeléseinek ideje alatt, és egyáltalán, művészi alkotások vagy terápiás dokumentumok ezek? Mi az, ami az 1930-as évek Magyarországában és József Attila terápiás kapcsolataiban olyan izgalmas, hogy a 21. században is filmvászonra kívánkozik?

A „120 éves lettem én” jubileumi konferencia keretében rendezett Művészet és pszichoanalízis –extra kerekasztalunkban ezeket a kérdéseket igyekeznek körüljárni a beszélgetőtársak: Tverdota György és Bókay Antal József Attila-kutató irodalomtörténészek, Nyerges Katalin pszichoanalitikus, Borgos Anna pszichológus és nőtörténész, valamint Rózsa Gábor filmrendező és producer, a Reménytelenül című film rendezője.

A „120 éves lettem én” jubileumi konferencia teljes progamja: https://jatarsasag.hu/szazhusz-eves-lettem-en/

A film megtekinthető április 10-étől a mozikban. A film trailere és további információk, és premier előtti vetítési időpontok: https://www.rozsafilm.com/rem%C3%A9nytelen%C3%BCl

2025. április 25.
HALMAI TAMÁS pszichológus (Budapest)
Stand-up comedy avagy menekülés Izraelből:
traumafeldolgozás David Grossman műveiben
Közreműködik: SIPOS ÁRON színművész

Vajon élhetünk-e normális életet egy erőszakos konfliktus árnyékában? Képesek vagyunk-e elfogadni, alkalmazkodni hozzá? És ha igen, akkor vajon még önmagunk maradunk? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk az előadásban David Grossman izraeli író két művének tükrében. A világ végére egy édesanya története, aki menekül a tudattól, hogy fia önkéntesen jelentkezett a hadsereg terrorellenes hadműveletébe. A másik könyv – Egy ló besétál a bárba – stand-up humoristája kényszeredetten próbálja szórakoztatni közönségét, hátha így oldhatja gyermekkori traumatikus élményét – a történet azonban a hallgatóság egyik tagján keresztül drámai fordulatot vesz. Grossman hősei tragikus gyermekkori emlékeken és felkavaró szülői-gyermek kapcsolatokon keresztül is keresik a teljes életet – mi pedig együtt utazunk velük egy olyan országban, amely folyamatos harcban áll szomszédaival – és elsősorban önmagával.

2025. május 16.
GYIMESI TIMEA irodalomtörténész (Szeged)
Marie Darrieussecq Paula Modersohn-Becker életrajza
Közreműködik: KOVÁCS VANDA színművész (Budapest)

2025. május 30.
RÓZSA ILDIKÓ pszichoanalitikus (Budapest)
Mit rejt a Kékszakállú herceg vára?
A Kékszakáll-mítosz klasszikus és modern értelmezése

Művészet és pszichoanalízis – Extra
(Később meghatározandó időpontban)

Reménytelenül
kerekasztal-beszélgetés József Attila és Gyömrői-analíziséről szóló filmről:

Beszélgetőtársak
RÓZSA GÁBOR – filmrendező, producer
MÉSZÁROS JUDIT – pszichoanalitikus
TVERDOTA GYÖRGY György – irodalomtörténész
BÓKAY ANTAL – irodalomtörténész

A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti:
TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész
.
A belépés díjtalan.
Helyfoglalás érkezési sorrendben!

Mindenkit szeretettel várunk!

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk, kérjük, kövesse az alábbi weboldalakat
a naprakész információkért:

Főoldal

http://jatarsasag.hu