Művészet és pszichoanalízis-Ökológiai válság a művészetben és a lélekben

A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách Imre több olyan problémát és kérdést is megfogalmaz az ökológiai válsághoz kötődően, amely napjainkban is megjelenik mind a tudományos, mind a hétköznapi gondolkodásban.

A kerekasztal-beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeum Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma c. kiállításához kapcsolódik, mely Az ember tragédiája világát Kass János 1966-os ikonikus illusztrációin és kortárs képzőművészek (Kapoli Márton, Kósa János, Milorad Kristić) munkáin keresztül megjeleníti meg. Ezzel párhuzamosan a kiállítás a Tragédiát, az Eszkimó szín disztópiájának középpontba helyezésével, ökológiai perspektívából értelmezi újra.

Beszélgetésünkben a Madách műből kiindulva körüljárjuk az ökológiai krízis (képző)művészeti reprezentációit, valamint a pszichológiának és a pszichoanalízisnek a hozzájárulását a környezeti válság lélektani hatásainak értelmezéséhez.

Választ keresünk olyan kérdésekre, hogy miért kudarc a falanszter mindenható tudományossága, avagy miért nem hihetjük, hogy „a technológia megment minket”? Milyen lelki mintázatai vannak az ember és a természeti világ viszonyának, „hol találkozik Psyche és Gaia”? hogyan értelmezi mindezt a pszichoanalízis? (Theodore Roszak). Milyen „üzenete” van a klímaszorongásnak? Mi adhat reményt a „küzdéshez és bízva bízáshoz” a klímaválság korában?