Művészet és pszichoanalízis 2023-2024

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

2023–2024-ben is folytatódik a

Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság

és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös műhelybeszélgetés-sorozata
a Károlyi-palotában (1053 Budapest. V. Károlyi u. 16.)
Az események rendszerint minden hónap harmadik péntekjén vannak,

18:00 órától kezdődnek.
A huszonkettedik évad programja

2023. szeptember 15.
„...vett a füvektől édes illatot.” –
Művészet, (mély)lélektan és történelem Mérei Ferenc életművében
kerekasztal-beszélgetés:

KAPUSI GYULA pszichoanalitikusan orientált pszichoterapeuta, családterapeuta (Budapest)
K. HORVÁTH ZSOLT történész (Budapest)
PLÉH CSABA pszichológus (Budapest)
VERES ANDRÁS irodalomtörténész (Budapest)
részvételével.
A beszélgetést vezeti: BORGOS ANNA pszichológus (Budapest)

2023. október 13.
DEÁK-KOVÁCS TÍMEA pszichológus (Kecskemét)
A Twin Peaks kísérteties világa

2023. október 27.
Pszichoanalízis Extra
A császári üzenet és az én kínai fala
műhelybeszélgetés
SURÁNYI LÁSZLÓ matematikussal (Budapest)

A császári üzenet  (így pontosabb az eredeti német cím fordítása) Kafka rövid novellái közül A törvény kapujában mellett talán a legismertebb. Sok értelmezése ismert a mediakritikaitól az álomig és az „Isten halott”-ig. Hogy a sok ismeret ne zárja el az utat a megismerés elől, „az első lépés … ismeretlenné tenni az ismertet” (Tábor Béla). Előadás helyett ez alkalommal egy beszélgetés keretében teszünk kísérletet erre az első lépésre, és talán a másodikra is: újra megismerni A császári üzenetet. És a császár üzenetét is? Vagy az csak álom? És a művészet valóban csak álom a szellemről, ahogy Ferdinand Ebner mondja? És mit mond erről Kafka? És ki a novella megszólítottja?

2023. november 17.
NÉMETH ATTILA pszichiáter (Budapest)
„A halál kilovagolt Perzsiából” – Hajnóczy Péter és az alkohol
Közreműködik: TÓTH SÁNDOR színművész (Budapest)

2023. december 8.
EGRI PETRA divatkutató és design szakember (Pécs)
Divat és pszichoanalízis: Alexander McQueen divatperformanszai
A beszélgetést vezeti: MIKLÓS BARBARA pszichológus (Budapest)

A divatos öltözködés, és a divatbemutató eseménye önteremtés a tárgyakon, az öltözéken keresztül. A test, a vágy elrejtése és megmutatása egyszerre. Napjaink divatbemutatóira jellemző, hogy felborítják a régi hűvös-formális kifutó rendjét, teatralitást közvetítenek, performanszokká válnak. A performansz pedig szükségszerűen a pszichoanalitikus terápia történetét ismétli: titkos, máshol kifejezhetetlen belső konfliktusokat, tudattalan vágyakat, vágykonstrukciókat közvetít testi jelenléttel. A divattervező Alexander McQueen ilyen  divatperformanszokat vitt színre. A ruhán, az öltözéken keresztül patológiás folyamatokat (agressziót, fétist, paranoiát) osztott meg nézőivel. A mieinket és persze a sajátját is. 2010 februárjában pár nappal anyja halála után lett öngyilkos.  Előadásom McQueen divatperformanszait, divatba burkolt színi produkcióit mutatja be és próbálja értelmezni a pszichoanalízis segítségével. Hátterét a „Divatelmélet, teatralitás, dekonstrukció: kortárs divatperformanszok” című kötet adja.

2024. január 12.
ZSÉDEL KRISZTINA pszichológus (Budapest)
Trauma és alkotás – Németh László gyászfeldolgozása
Közreműködik: BÁNFFY EDIT előadóművész (Budapest)

2024. február 16.
KÉRCHY VERA irodalmár (Szeged)
RÁCZ ATTILA színházi alkotó (Budapest)
Médeia-variációk Euripidesztől Lars von Trierig: a Másik, akitől félünk.

Mitől válhatott a gyerekgyilkos szörnyeteg anya mitologikus alakja feldolgozások végtelenjének inspirációs forrásává? Az emberi és a boszorkányos, a védelmező anyai és a megcsalt női aspektusok közti konfliktus, az ész és a szenvedély belső harca 2500 éve nem hagyja nyugodni az alkotói fantáziát. A művészetek megannyi területéről származó példák az értelmezések széles skáláját vonultatják fel a Médeia alakjában manifesztálódó szorongások mibenlétére vonatkozólag az archaikus pusztító anya fantáziájával dolgozó kasztrációs komplexustól a parazita idegen képzetére épülő idegenfóbián keresztül az én totális dezintegrációjával fenyegető Valóssal való találkozás félelméig. Az előadás ezek közül szemezgetve villant fel párat a Médeia-olvasatok közül.

2024. március 1.
BÓKAY ANTAL irodalomtörténész (Pécs)
Színház a lélek mélyén: Szophoklész, Freud és Robert Wilson Ödipuszról

Szophoklész Oidipusz királya hiába tűnik abszurd történetnek, tragikus értelmetlenségnek, mégis 2500 éve köt magához régi és mai embert egyaránt. Talán mert genezise, legmélyebb, ősi belátása annak, hogy hogy is születik meg személyeségünk, hogyan lesz büszkén megjelenített önmagunk zavaros konfliktusokon keresztüli bomlás és tragédia. E veszély – lelke mélyén – mindenkiben ott lakik. Olykor jól szelídítjük, máskor ez a megátkozott megszületés halálba és istenülésbe vezet. Sigmund Freud 1895-ben egy levélben írja le azt, hogy ő hogyan fedezte fel önmagában Oidipusz történetét. Freud megfejtette a jóslat fátumát, megalkotta az ödipusz komplexum fogalmát. Ezt az ős-jóslatot és freudi interpretációt tette színre a jelenkor egyik legnagyobb színházi rendezője Robert Wilson. Az epidaurusi, pompei-i, vicenzai stb. helyszínek után 2021-ben Budapesten is bemutatott wilsoni olvasat képekbe, fantáziába, egyfajta felfoghatatlan fantáziába szervezi az oidipuszi történetet. Szétszóródó nyelv, magával ragadó zene és a szürrealista képvilág elvarázsolja a nézőt. Posztmodern oidipuszi történetet láthatunk a színen.

2024. március 22.
“kevesb ember legyen, / S több fóka”.
– Ökológiai válság a művészetben és a lélekben-  kerekasztal-beszélgetés
SIDÓ ANNA muzeológus (Budapest)
KŐVÁRY ZOLTÁN pszichológus (Budapest)
TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész (Budapest)
Közreműködik: SIPOS IMRE színművész (Budapest)

A kerekasztal-beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeum Az álom vége?- Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma c. kiállításához kapcsolódik, mely Az ember tragédiája világát Kass János 1966-os ikonikus illusztrációin és kortárs képzőművészek (Kapoli Márton, Kósa János, Milorad Kristić) munkáin keresztül megjeleníti meg. Ezzel párhuzamosan a kiállítás a Tragédiát, az Eszkimó szín disztópiájának középpontba helyezésével, ökológiai perspektívából értelmezi újra.

Beszélgetésünkben a Madách műből kiindulva körüljárjuk az ökológiai krízis (képző)művészeti reprezentációit, valamint a pszichológiának és a pszichoanalízisnek a hozzájárulását a környezeti válság lélektani hatásainak értelmezéséhez.

Választ keresünk olyan kérdésekre, hogy miért kudarc a falanszter mindenható tudományossága, avagy miért nem hihetjük, hogy „a technológia megment minket”? Milyen lelki mintázatai vannak az ember és a természeti világ viszonyának, „hol találkozik Psyche és Gaia”? hogyan értelmezi mindezt a pszichoanalízis? (Theodore Roszak). Milyen „üzenete” van a klímaszorongásnak? Mi adhat reményt a „küzdéshez és bízva bízáshoz” a klímaválság korában?

2024. április 19.
LUBINSZKI MÁRIA pszichológus (Miskolc)
ŐZE ÁRON színművész (Budapest)
A turistaság lélektana

Az elfinomult élet üres formaságai és cikornyái” a természetben töltött idő tükrében méginkább kirajzolódnak. Ferenczi korai, 1897-es, a Turisták Lapjában megjelent írása inspirálta az erdőről, a túrázásról szóló beszélgetésünket, amely a szabadság, és az élet megélésének magasságaiba és mélységeibe kalauzol bennünket annak reményében, hogy legyen bátorságunk úttalan utakon járni. Az irányt az Élet jelöli ki.

2024. május 17.
PLESZNIVY EDIT művészettörténész (Budapest)
Gulácsy Lajos és Pál István –két művészbeteg
az egykori Budapesti-lipótmezei m. kir. állami Elmegyógyintézetben
Közreműködik: SZEMÁN BÉLA színművész (Budapest)

A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti:
TAKÁCS MÓNIKA irodalomtörténész
A belépés díjtalan.
Helyfoglalás érkezési sorrendben!
Mindenkit szeretettel várunk!